Tényleg egy rakás szerencsétlenés vagyok.
Kezdtem reggel,amikoris megint sapka nélkül mentem iskolába,itt már nem használt a sebtapasz SEM.
A délelőtti órákat nagyjából gond nélkül vészeltem át,ötös töridogát is kaptam,tehát jó napnak indult ez is.Bár,angolon kicsit infarktust kaptam,mikor odajött hozzám az új Tancinéni,hogy nem Sztanticsné,hanem Ő fog vizsgáztatni.How fasza,már éppen megszoktam Erika néni stílusát,,tempóját,errefelna.Tajtékozva rohantam a tanáriba,hogy "Hátdena,mégis miez?!"Sz.megnyugtatott,hogy nyugi,majd intézkedik,Ő fog vizsgáztatni.
A délután már kicsit pofáraesősre sikerült.Mentem Szuszu déeszre,a saroknál jöttem rá,hogy fent hagytam a sapkát.Visszafordultam, porta előtt rájöttem,hogy a kesztyűm sincs nálam...Oké,fél perc alatt felrepültem a harmadikra,ez sem volt gond.Olynagyon.
Szuszuval játszottunk,futkostunk mint hasmenős nyúl,de jól esett.Rájöttünk Szuszuval,hogy nem is a foga fáj,mert a nyirokcsomói duzzadtak be.Ráadásul alighanem ragályos,mert nekem is fájnak,de baszottul.Vártam fél hatig,mentem Bencével Radnótit próbálni.Legutóbbi déeszen sikerült felborítanom a díszletet saját magammal,ahogy átestem az emelvényen,most a székről estem művészi pontossággal akkorát,hogy na.Öröm lehetett nézni.
Beértem a koliba,kaja, Lilivel dumáltunk, mindezek után sikerült "agyfaszt"kapnom, le kell pakolni a polcunkról,mert festik.Lepakolás alatt: Mindent,az utolsó hajcsatig.(most gondolkoztam el rajta,hogy mennyi szarszemét van a polcomon...pl.minek kell nekem 3(azaz három)bögre?)Hurrá!Mentem volna fürdeni,keresem a kulcsomat,hogy ki tudjam nyitni a szekrényajtót(laptop miatt nyolc lakat alatt)nem találom sehunse.Átdúrtam mindenemet,végül ugrasztottam a portás bácsit,hogy legyen kedves levenni a lakatot,mert amilyen kőbölcsőben ringatott idióta vagyok,biztos bezártam a szekrénybe.Levágta,hát nem BEZÁRTAM???!!Ott lapult a sarokban pimaszul,mint a piaci légy...Holnap vehetek új lakatot...
Mindezek tetejébe megcsúsztam a vizes papuccsal a lépcsőn,ott is zakóztam egy orbitálisat.
És most...angol...Remélem a könyvemet azért nem hagytam el...Sose lehet tudni.Ezek után főleg nem..
Adieu kedveseim.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése