Volt ez a nyár.

Nyárösszegzés céljából.

Először.

Szerettem ezt a nyarat.

Rengeteg élmény,jaj,de mennyi.

Volt napon fekvés, fűben ülés, hanyatt dőlés, érettségi, afterbuli. Elszakadás,földindulás.

Volt Nagymamához látogatás, ölben ülés, finomakat evés.

Volt közös családi kirándulás, autóban ülés, nagynevetés.

Volt kettesben napiprogram, bokorbadőlés, két hülye tyúk.

Volt Kapolcs. Völgyülés, szívdobbanás,együttlevés a darabjaimmal.

Volt Anglia.Barátnőzés, édesmosolyozás,repülés,angolulgagyogás,ószerettem.

Volt itthonülés, takarítás, csöndes délutánon napon olvasás, kutyával játszás,te idióta, nyüszögés.

Volt összeugrás régiekkel, emlékezés, iszogatás.

Volt itthoni barátnőzés, elevenítés, nagyölelés.

Volt csalódás, lélekszakadás,összevarrás.

Volt angolozás, hetente háromszor, jajsokatvárunk,menjünkhaza,szia Viola! Jó volt.

Volt vizsga, félés, féltés,megleszaz.

Volt látogatás, sütésfőzés, koccintás,örülökhogylátlak.

Volt csönd, magányosan,jó magányosan, rossz magányosan,ahogytetszik.

Volt emlékezés,mécsestörés, darabok miatt.is.

Volt telefonozás,gondolszemajdrám, hallomahangotokat,deszeretlek.

Volt találkozás régiekkel,nagy megölelések,fájdalommalvegyesfélmosolyszemekszájaksarkában.

Volt pancsolás,csíkosrasülés,hullámverés,nyugalom.

Volt sírásrívás,ahogy tetszik,megint.

Volt.

Van.

Volt.

Van.

Köszöntem Nyár,hálásan köszöntem!

Köszönöm.

Sokilyetkénemég.

"Most kezdődik Neked a most kezdődik a most kezdődik a tánc,édes!"

Hogy is van ez?

Végül oda pakolnak minket,ahová valók vagyunk?

sztebtktöri.

Vasárnaptól Szegedről fogok írogatni nagy-nagy semmiségeket, és majdnem semmiségeket.

Tantárgyak felvéve,elég jó (naggyonjó!!) órarendem van.

Elkezdem tanulni a latint, meglássuk mekkora sikerrel.

Pénteken pedig -Anya nagy örömére- szabad vagyok,mint egy kerge kismadár, már jövök is haza.Reggel. JóleszAnya?

Fura. Nagyon egymáshoz nőttünk a nyáron. Rossz lesz itthon hagyni őket.

Félek is,nem is, ahogy azt már húszezerszer kifejtettem,unhatjátok is már,gondolom.

Ötödikén kezdődik az oskola, addig meg kéne tanulni mi merre hol leledzik.

Ja, néptáncom is van. Legalább mozgok kicsit.És nem hozok szégyent gumitestű jó barátra, aki már Pesten van, messze-messze...

Ráadásul annyi kredites, mint pl. a kereszténység/bevezetés a néprajzba(kötelező.) c.kurzusom.

Szóval jó ez. Bizsereg bennem valami, valami izgalom.

Aszonyga: "Most kezdődik Neked a most kezdődik a most kezdődik a tánc,édes!"

Szóval van bennem egy adag izgalom, egy adag félelem, egy adag megnyugvás, egy adag mosoly.

Most tényleg rendben van, vagy rendeződni készül minden ebben a kaotikus életemben.

A régi osztály mára teljesen össze-vissza-keresztül-kasul az országban. Van, aki Kaposvárra költözik, néhányan fel Pestre, páran le Szegedre,.

De összeköt minket (kitaláljátok,jól sejtem? )...Szeptember közepén pedig találkozom Velük.

Azt mondták,még régebben,hogy ez tipikus betegsége a drámaisoknak. Nem tudnak elszakadni. Lehet. Persze, majd lazul a kapocs(bizonyára) hiszen egy rakás új embert ismerünk meg, egy halom új tapasztalat, sötöbö.

De azért.

Nomindegy.

Tehát Szeged. Menni fog az, csak akarni kell.

Ugye?

Csók!

Van ez így, kérem.

Van az úgy,hogy legszívesebben indiántáncot járnál ,mert szükségét érzed.

Van az úgy,hogy legszívesebben falhoz vágdosnál egy nagy rakás porcelánt, vagy valami törékenyet, mert szükségét érzed.

Van az úgy, hogy a gyomrod öklömnyire zsugorodik, mert annyira izgatott vagy.

Van az úgy, hogy minden ok nélkül vagy goromba pokróc, vagy az okok megvannak, csak nem akarod hangosan mondani, elég, ha téged szippantanak magukba.

Olyankor bocsánatos pokrócnak lenni?

Van az úgy, hogy okok nélkül vagy eszelősen, tényleg eszelősen boldog, pörögsz, egyfolytában, és ha megkérdezik miért, te még a válladat sem rántod meg. Minek? Te sem érted, akkor más hogyan értse?

Van az úgy, hogy kívülről látod magad, és nem szánnád nyakon vágni azt a hisztis-akaratos-makacs-arrogáns libát, aki előtted áll, és én-nek hívják.

Van az úgy,hogy mindent önimádattól mentesen vállon veregetheted/néd magad, mert most tényleg okosat mondtál,tettél,éreztél.

Van az úgy, hogy másokon vezeted le a feszültségedet, másokat küldesz melegebb éghajlatokra, holott te is tisztában vagy vele,hogy na, ő aztán nem tehet semmiről. sőt.

Van az úgy, hogy hagyod, téged küldjenek melegebb éghajlatokra, veled üvöltözzenek, mert tudod, neki most rossz, de hadd dühöngjön, utána bocsánatot kér.

Van az úgy, hogy nem érted miért kiabál veled, miért téged utál, megkérdezni pedig nem mered.

Van az úgy, hogy jól esik, ha odabújnak hozzád, minden ok nélkül.

Van az úgy, hogy jól esik, ha csörren, villog a csörrennivaló.

Van az úgy, hogy jól esik ketten elmászkálni, elverni mindeneteket, (vagy majdnem mindent) csak később megbánni. Mert volt 5 jó órád.

Meg aztán.

Van az úgy,hogy az ember ekkora sületlenségeket hord össze.

Eszedbe jut,hogy eszedbe ne jusson...

Eszembe jut, Gyakran eszembe jut Szentes.

Eszter is rengeteget ír róla

Fészbuk telisteli a hiányzós üzenőfali írásokkal, az osztály oldalán pedig egymást érik a régi képek, így elevenítve fel azt,ami elmúlt.

Keserű Imre bácsi(mostanra Imi/Inre/Imrus/Kesi/Édeszívem), a főbohóc,aki játszani tanított sokunkat fogalmazta meg,hogy:

Szentesen a tagozat nem abból a 300 gyerekből áll,aki éppen gimnazista.Hanem abból az 1500-2000 emberből,aki a tagozatra járt,aki a lelke mélyén mindig szentesi marad. Aki visszajár...

Sokszor még hallom a poénokat, a sírásokat, mindent.

Kemény volt, borzasztóan kemény, mert ugye kutya a világ, de élni kell.

Eszternek megint igaza van.

Ezt igazán nem lehet elmondani.

Ezt pedig ne vegyétek sértésnek. De ha nem voltál ott ,akkor nem értheted igazán.

Hiába meséltem órákat a szüleimnek, bólogattak, nevettek a poénokon, de láttam rajtuk...

Persze, lesznek olyanok,akiket csak az osztálytalálkozón látok újra. Vagy talán még akkor sem.

Hiányoznak azok a közös diákszínpadok,a próbák, a parkos borozások,a séták este, a véres dolgozatok előtti hajrázás, a korrepetálások, a szintajtó alatti beszélgetések, a kávézás a koli előtt, a játék mindennel, mindenkivel.

Mert tényleg.

Mi volt ez valójában?

Játék.

Játszottunk. Játszani tanítottak minket.

hello.

Újra.

Zsúfolt ez a valami,nem nyughatok.

Szombaton meglepő volt a találkozás.Meglepő. De...Nagyon sokáig hiányoztak. Aztán megpróbáltam magam erőszakkal eltépni,kiszakítani Belőlük , hiszen semmi jóra nem vezet.

Sokszor eszembe jutottak. Köszönöm azokat a megöleléseket,meglepődött tekinteteket.

Sok-sok-sok.

Várakozom,feszülten, hamarosan költözöm, szeptemberben kicsit visszaszentes, egyetembegyedem.tengertánc.

őszintén?félek-várom.

félek,mert nem tudom milyen lesz azokkal,akik nem a darabjaim, hogyan fogadjuk egymást,mennyire leszek én.(pl)elviselhető másoknak.

ettől is félek.aztán félek még.magától a dologtól.

várom viszont.magát a dolgot.

az embereket.

hogy mi lesz velem?

elvisz a szél,aztán.majdmeglásssuk.

egyébként?virul a szívem,most újra,egy kicsit.

aztán majd meglássuk.

napuff

Néha nem is tudjuk, hogy mi fáj belül
Szívünkre bús bánat terül
Néha nem is tudjuk, hogy későre jár
Szívünk egy szerelmes szívre vár.

Én nem tudom, mit hoz a holnap,
Én nem tudom, mi lesz velem.
Én játéka lettem a sorsnak,
Mert céltalan az életem.

Holnap már messze jársz,
Másnak meséled,
Azt a sok szépet, szerelmesen.
Én nem tudom, mit hoz a holnap,
És ki tudja, mi lesz velem?

Na ,kedves mindenki, ez a kérdés. megoldókulcsom nincs,az a gond.

Egyébként oly nagy gáz nincs, szokásos visszacsúszásom a gödröcskémbe. A testem körvonalai már kirajzolódnak, felsejlenek, kicsit. puha, kicsit szúrós.

Elvackoltam. Oda.Ide. Heló.

Anglia

Elnézést utólag is, kicsit el vagyok maradva a mindennel.
Megérkeztem, visszajöttem, élveztem.
A fő és legnagyobb és...tehát a legjobb dolog Laura volt, végre istenesen együtt lehettünk.
Azután:
Mivel külföld, repülő, idegen nyelv, ésatöbbi.
Angliát szeretem. Erős túlzás, másodjára voltam, mindkétszer a szívemhez nőtt.
Izgalmas. De ha valaki még egyszer azt meri mondani,hogy az angolok hidegek és humortalanok (leszámítva az original angol humort) kiskanállal szúrom szíven.
Sokkal udvariasabbak, közlékenyebbek (sajnos) mint honfitársaink.
Szerintetek (körkérdés) : Melyik magyar buszsofőr (tisztelet a kivételnek) várja meg udvariasan, míg a lent hagyott csomagodat kipiszkálod a busz aljából / melyik magyar buszsofőr nem kap idegrohamot, ha le kell szállnod pisilni? Na?
Ugye.
Félre ne értsetek, most nem magasztalni akarom őket, nyilván, ott is nagy az Isten állatkertje. Csak na.
Voltunk egy napot Londonban, megnéztük amiket meg kell (!) nézni (tényleg kell) : London Eye; Westminster Abbey; St. James Park ; Piccadilly Circus ;Hyde Park; Buckingam Palace ;Big Ben.
Jó volt, szép volt, fotók fészbukon, tömeg volt.
A barátnő testvérééknél laktunk.
Pár fiú, eszementebbnél eszementebbek. Kockásra nevettem a hasam, komolyan.
Imádtam.
Volt Cambridge belváros, pláza, dizájner boltok, handmade market, angol kávé, londoni cottage pie, háromszög szendvics( függő lettem,tényleg) , cider, angolcsoki.
Vásárfia.


Tényleg nagyon-nagyon jó volt.
Hosszabb bejegyzés ,amolyan turista -elbeszélés is lesz, ha időt kapok.
Mondom, kicsit kiszaladtam.
Laura, köszönöm a meghívást.

anglia.

Csak gyorsan:
JÓL VAGYOK!



és imádom.

Kisbogár.

szeretlek én élet, mert te olyan jó vagy hozzám - kurva anyád - , hogyha néha el is vettél később mindent bepótoltáll - a faszt!! - lenn a sliccem, viharon túl, szélcsenden innen.

Ezt Zsófitól.

Zsófi egy elsős, vagyis bocsánat, mostanra már másodikos drámais palánta, aki igen-igen szívemhez nőtt az utóbbi időben.

Akárcsak kedves osztálytársam kisöccse.

hiába, a kicsik a gyengém, elnézést,sorry, amit akartok.

(valami lett a betűtípusommal, de nem tudom visszacsinálni.)

A képen Ő, a Gumimaci.

A külön bejáratú Gumimaci.

Legyen hát himnusz.

Furcsa, mert minél távolabb vagyok Szentestől(ó,te dög,te átkozott,te!!)annál szorosabbra fonom a kapcsolataimat...Ezzel a Töpörtyűvel is a legvégére lettünk csak úgy igazán jóban, mikor már nem leszek ott,hogy röhögjünk a másik marhaságain.

No,sebaj, lesz min keseregni Szegeden, gyeremajdel.

Nem akarom itt magasztalni a kis szőkét, mert elolvassa, aztán a végén elbízza magát, én meg nem tudok majd mit kezdeni vele.

De olvasni fogja, annyit meg tud,amit leírok.

Szeretem.

Miért?

Mert őszinte.

Drámaisok között ez egyébként is iszonyú nagy kincs, minden második palánta hazudik, a kérdését sem szabad elhinni. Ha valami böki a csőröd,akkor mondd. Ha tetszik valami (valaki!!!),akkor nosza!

De ne nézz vissza....

Prücsööök.