Az utolsó vágy
Az ablak alatt áll
Túlélte az éjszakát,
Az utolsó vágy
Egy cigarettára gyújt
És egy pocsolyában
Megnézi magát...


Keressé'

2010. február 19., péntek

összefoglalás

Kedveseim,örömmel jelenthetem be,hogy a Ziskolával végeztem mára. A franciásoknak lesz kettőtől nyolcig(!!!) próbája,minket pedig elengedtek. Nagyon-nagyon örültem,mivel kicsit széjjel vagyok a náthám miatt. Tegnap EMELT és angol után 6 körül értem be a kollégiumba, valahogy gyorsabban végeztem. Éreztem én,hogy nincs rendben valami,lázat mértem,hát majdnem. Legurítottam egy neo citrant, és megfogadtam,hogy az életben többé soha nem veszek ilyet,mert lószart nem ér. Vagy bennem van a hiba. Meglehet. Az osztály férfi tagjai közül néhányan voltak olyan édeskedvesek,hogy gyógyszereket dugdostak le a torkomon. Bencétől kaptam pl. egy fél üveg homeopátiás akármit(most akkor fél,vagy kétóra?:D),Szuszutól C-vitamint(naprakész,táskában)Mészikétől sztrepszilzt(málnás)és köhögés elleni bogyókát. Jól esik az ilyen gondoskodás az ember lányának,azt kell,hogy mondjam. Azért előtte-közben természetesen megírtam a tézét.
Remélem Anya ma értem tud jönni,mennie kell Kecskemétre Bencusért. Nem szeretnék nagyon vonatozni. Nem a vonat ellen van kifogásom,de jelenleg élni sem szeretek...
Holnap délután farsangi akármicsoda lesz a suliban, kettőre megyek a picúrokhoz,festeni,dekorálni. Utána szeretnék intenzíven gyógyulni,nem nagyon hiányozna a kimaradás az Oskolából,így is eléggé lemaradtam az angol miatt.
Aminek viszont leírhatatlanul örülök,az a jó idő. Végre,nem az a borongós,nyálkás borzalom. Melegem nincs,mert nincs,de jól esik a napsütés.
Adéllal beszéltünk egy szombati összeröffenést,de sajnos nem hiszem,hogy lesz belőle valami.
Elég kicsi rá az esély,hogy megnormálisodom addigra.
Elég rosszul érintett tegnap este egy iwiwlevél ,amiben közölték velem,hogy nincs többé együtt táncolás. Úgy látszik mostanában én mindent a neten keresztül vagyok hajlandó elfogadni...
Jó,persze megértem az okát,nekem sem lenne "ezért" olyan egyszerű,de a picsába már....

Az osztályon is mutatkozni kezdenek a kikészülés kisebb-nagyobb jelei. A fél tizenegydé beteg-taknyos-kehes,a másik részünk kezd az lenni. Így február-március táján kollektív életutálás szokott bekövetkezni. Ha vége lesz a mustrának(értem ezen a túlélést)utána már csak az év végre kell koncentrálni. Nyáron pedig KAPOLCS... Nagyon-nagyon várjuk/várom már. Nem baj,hogy 10 napig minden egyes este jéghideg vízben fürdünk,beázott sátorban alszunk,és megdöglünk a napon a próba alatt. Végre mehetünk este Cili néni kocsmájába, málnafröccsöt iszogathatunk, táncolhatunk, nem fognak kinézni minket a ruháink miatt, sörözhetünk a Tökkirályban, és kobucit ehetünk a Kobuciban.Esőben is próbálhatunk, tréningezhetünk korán reggel kilenckor, vizipipázhatunk, törhetjük a kukoricát,hogy le tudjunk menni a Völgybe(a gazda nagy örömére). És meghajolhatunk a taps közben.
Csókolom,megyek teázni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése