Az utolsó vágy
Az ablak alatt áll
Túlélte az éjszakát,
Az utolsó vágy
Egy cigarettára gyújt
És egy pocsolyában
Megnézi magát...


Keressé'

2010. március 18., csütörtök

sokjóféle

Nos,kérem Kedveseim.
Fél nyolc után kettő percvel estem vissza Pestről....Meg még miegymásból.
Ennyire jól már régen nem éreztem magam.Jól utaztunk,szerencsére a kedves vasutasok nem éreztek kényszert arra,hogy felszólítsanak,távozzunk gyorsan,mert már értékelhetetlenek vagyunk.:)
Odafelé reggel adódtak problémák,konkrétan Nándi a koliban hagyta a New Yorkos kelléket,szerintem repült a vasútig,de szerencsére megkerült a kellék.Meg Nándi is.
Alina készített egy nagy rakás pillanat és nempillanat képet,majd feldobálom őket,ha a birtokomban lesznek.
Odaértünk,előadtuk, élveztünk nagyon:)
Utána négyig volt szabad a "csóktáncidő",mindenki ment amerre látott,mi konkrétan a pláza tetejére csücsültünk ki,és-nem is tudom mi lenne erre a legmegfelelőbb szó;kifejezés-sírva röhögtünk a legótvarabb poénokon is.Régi kedves emberekkel is találkoztunk,tehát minden tekintetben érdemes volt reggel hajnali ötkor az ájmjorzra felriadni.
Szeretek ezzel a csapattal menni bárhová,szeretek kávézni Kesivel,nevetni Anci világtalanságán;Alina röfögésén,szeretek Petrával picsulni a villamoson,szeretek Mészivel komoly dolgokról beszélgetni,szeretek ordítani,hogy hé!b.sszátok,mennyien vagyunk?! ,szeretem azt mondani,hogy igen,mi vagyunk a szentesidrámaisok,igen déltől kezdünk,igen díszteremben,igen katasztrófa tours....
Mert én most mindent szeretek:)
csókolom!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése