Az utolsó vágy
Az ablak alatt áll
Túlélte az éjszakát,
Az utolsó vágy
Egy cigarettára gyújt
És egy pocsolyában
Megnézi magát...


Keressé'

2012. február 6., hétfő

Egy gondolattal vagyok saját magam mögött...

És tényleg.
El vagyok maradva. Ezzel is itt, ni. Kérdeztétek már, hol marad a jelentés. Tessék.
Végeztem a vizsgákkal, elkezdődött a szorgalmi időszak, kemény egy óra volt megtartva, ahol rájöttem, ha eddig a derekamra kötöttem föl a gatyát, akkor ezután a nyakamba kell húznom.

De várom. Sikerült elintézni, hogy a félév során lovagolhassak, (majdnem ) teljes a boldogságom. Majdnem. Bár, nekem nem kell sok, megelégszem a kevéssel is.

Hatalmas a hó, természetesen _nincs_ takarítás az utakon, úgy ragadnak a kocsik/buszok/trolik/emberek a hóba, hogy öröm nézni.
Elég érdekes, talán a falumban is normálisabbak az útviszonyok.

Kicsit elfáradtam. Eltoltam a vizsgáim végét, kevés idő maradt a szusszanásra. Nem panaszkodom, csak tényt közlök.

Nem tudom, nem tudok szép, kerek, csattanós történetet firkantani, mert leginkább nincs miről mesélnem. Nem kívánok untatni senkit azzal, hogy elmeséljem, milyen hisztijeim voltak decembertől kezdve.

Az időszak egyik legjobb pontja szilveszter volt. Rohadt régen. Hatodika van.
Sebaj, szívom a fogam, összeszorítom, édesapám szavaival élve: erős vagyok, mint a facsipesz!

Annál jobb lesz az új nyakba ugrás.
Majd posztolok havas, hógolyózós, fetrengős, nem tudom milyen képeket, attól hátha megugrik a bejegyzés értéke.
Majd.

Fittyfirittynek elpattant az írói vénája.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése