Az utolsó vágy
Az ablak alatt áll
Túlélte az éjszakát,
Az utolsó vágy
Egy cigarettára gyújt
És egy pocsolyában
Megnézi magát...


Loading...

Keressé'

2010. november 11., csütörtök

valahogy azt súgja ösztönöm ...

Van az úgy,hogy lusta vagy rendet rakni magad körül.Úgy értem normális rendet. Mikor minden pontosan a helyén van. Inkább -mintegy kényelmesebb megoldásként - egy szekrénybe tömöd bele a szemetet;lim-lomot,és rácsukod az ajtót,hogy ne is lásd őket. És megnyugszol. Mert elvégezted a feladatot. Elpakoltál.
Aztán egyszerre megtelik a szekrény, és mikor a következő adagot rejtenéd, az ajtó nyitásnál rád borul az egész, és maga alá temet.
Akkor Te szembesülsz. A régen eltemetettek kerülnek előre,a kupac tetejére. Hátulról.
Egyenként végignézed őket. Megtapogatod - megsimítod. Próbálsz nem emlékezni az okra, hogy tulajdonképpen miért is van az ott, ahol van.
Nem sikerül.

Előtörnek. Már nem tudod titkolni. Magad elől sem. Amikről eddig nem akartál tudomást venni -ösztönösen megvédve vele a lényedet- azokról most mégis muszáj.
Az eldugott szemét gonoszul nyomul egyre feljebb.
Utána(m) a vízözön.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése