Az utolsó vágy
Az ablak alatt áll
Túlélte az éjszakát,
Az utolsó vágy
Egy cigarettára gyújt
És egy pocsolyában
Megnézi magát...


Loading...

Keressé'

2010. október 30., szombat

Az ő aggódó lelke volt tán, Amely a szirten átfogott...

Szünet.
Ismét elérkezett az élménytelenség szakasza. Most kicsit lassítok. Illetve muszáj lenne nem,de elfáradtam.
Mindjárt szóbelizem,és igazából még semmit nem készültem rá.-az osztályozót leszámítva-
Mindjárt május. Előtte félév. Én meg egyfolytában háborút viselek a matematikával.
Félek ettől az egésztől.Őszintén.
Töri.
SZTE-töri.Azt hiszem. (meg jog,meg szini,meg pszichológia-bár,lassan nekem kéne egy-)
Aztán jó lenne tanítani. Nem mondom,hogy nem Szentesen.

Megértem Anyáékat. "mindenre robbansz.neked nem lehet semmit mondani."
Változó. Egyszer felhőtlen a jókedv, utána viszont egy percen belül beborul az ég,és jönnek a villámok.
Rájöttem.
Ha sokszor látok kéken-kéket,akkor a kedvem is jobb. Ha nem,akkor Isten irgalmazzon mindenki másnak.
-Táncolni mindenki tud.Ezzel nem szállok vitába,ehhez legalább értek kicsit. -
Hálásan köszönöm nemtudomkinek ,hogy. eddig.is.meg.majd.is.sohanemis.mindigis. nekemis.nekedis.

Ha megint visszatér a normális blogíró,aki jókat-jobbakat ír, ígérem szólok.Addig meg bocs.

Dieu avec vous!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése