Az utolsó vágy
Az ablak alatt áll
Túlélte az éjszakát,
Az utolsó vágy
Egy cigarettára gyújt
És egy pocsolyában
Megnézi magát...


Loading...

Keressé'

2012. május 2., szerda

Bömbölősdi

A változatosság kedvéért nem az ágyamon, hanem itthon,  a teraszon döglök egy bazi nagy körfotelben, ami párnás, meg ringatózik előre- hátra, és félő, hogy két percen belül fogok belőle laptopostul kizuhanni.
Dög meleg van, ami persze zsír jó, napozni még nem napoztam, a sápadt vámpírok hozzám képest csokoládék,  mindjárt indul Szegedre a vonatom, a táskám meglepő módon csupán 734849854675 kiló, a kutya fetreng az árnyékban, nyüszög, legszívesebben én is ott tespednék vele és nyöszörögnék, hogy a fenébe már, de úgy tényleg.
Mindjárt vizsgaidőszak, július elején talán végzek, meg felvételik, meg a hülye csinálja magának a programot, letépte a virágot, akkor szagolja.
Amúgy jól vagyok, meg nincsen semmi gikszer, csak előtört belőlem a titkolt második Réka, a hisztigép.

Gondolom a MÁV volt olyan kedves ( nem ) és mindenhová szereltetett légkondit, még a "Zsuzsivonatra " is,  persze, bilibe lóg a kezem, biztos csak plusz hatezer fok lesz, nem fogok pacává olvadni. Pedig alig van rajtam ruha, bikiniben nem utazhatok, hát az hogy néz ki.
A harmadikon lakunk, a napos oldalon van a szobám, remek lesz, éjjel a hűtőben fogok aludni.

Egy éve ilyenkor kiskosztümben, fűzőben fulladozva írtam az esszét, a magyar érettségin, egészen pontosan fél órája jöhettem ki. Fél egykor  már söröztünk.
Levezetésképp.
Csessze meg a kutya , de régen volt. Nem röhög, tényleg úgy tűnik, mintha ezer éve lett volna.
Annyi minden történt azóta, hogy ihaj.

Hiányzik a Legény, és talán ez az egyik legnagyobb bajom, vigye el  a kánya, mármint ne a Legényt, hanem  a hisztit.

Meg az is van, hogy Budapest, Budapest, frászkarikáért vagy olyan messze. Meg az is, hogy nemrég jöttem el Tőle, meg tudom én, hogy örülni kell, meg Isten bizony örülök is, hát annyi minden történt, meg nem volt  olyan régen, meg aki telhetetlen az minimum álljon tótágast és ketyegjen, attól sem jobb.

Meg az is van, hogy egyedül vagyok itthon, mint a kisujjam, Anyát sem látom most szombatig, mert bent kell maradni az oskolában, imádom a társulást is, hogy mindenkire időt kell szakítaniuk, csak  a saját gyerekükre nem lehet...

Szombaton amúgy meg fontos nap lesz, kicsit izgulok is miatta.


Kávét is inni kéne, de már nem akarok, így is a plafont verdesi  a pulzusom, olyan magos. Kendermagos.
Sört is lenne ihatnékom, de nyilván fejre is állnék tőle a május másodikai dögmelegben.

De legalább telik a blog.
Tartalom nélküli tartalommal.
Csók..

Nem estem ki a fotelizéből. Csoda.


2 megjegyzés:

  1. Drága Réka!
    Míg olvastam ezt a bejegyzést, arra gondoltam, hogy írok neked egy hosszú-hosszú ímélt, mert már olyan régen hallottam felőled, meg különben is, magam is tudnék mit mondani jóóóó hosszan, de nem találtam meg a címed (ez egészséges?). Igazából nekem itt is jó.
    Szóval igen, meleg van. És én is szenvedek, mert van bogár, van emberszag, van kidöglés, de mégis, ez talán az egyetlen éltető - mindazonáltal, a halálunk is, mert ilyenkor ki fog még év végi hajrázni? Magam is söröznék, de sajnos rajtam valami rontás van, sosem jutok hozzá, pedig mindig megígérik. Viszont jeges kávézom. Ha kávéznál, de már sok lenne, igyál jegeset: kevesebb koffein, de édes és keserű, jó szokott lenni. ^^
    És szóval akkor a Legényed pesti? (Mert akkor fogok veled kezet sűrűn, szerintem is kegyetlen messze van a főváros. :)) Nekem is szokott hiányozni, most éppen nem, mert majdnem az egész hetet vele töltöm - hazajöttem tiszta ruháért :D -, de egyébként is meg lehet szokni, csak a bikiniben vonatozást, na azt nem. Csinálj huzatot, mostanában még a zsémbes banyák sem hőbörögnek érte, főleg, ha találsz kabint. ^^ Éééés. Ami fontos még, hogy tarts ki, mert lesz nyár, sör, kávé, fesztivál, fagylalt. Fogj egy jó könyvet, énekelj, táncolj, és ha túléltük- meddig is? - jún/liusig, majd koccintunk. Limonádéval, mert sörrel nem annyira szeretünk, bár a száz év letelt már. Így kellene.
    És nem hiszem, hogy ez megnyugtat, de talán egy kicsit mégis, hogy mindenki szenved és hisztisek vagyunk, pedig szebb időt nem is kívánhatnánk.
    Javaslom a körömlakk - és könyvvásárlást mélypontok esetére. :)

    VálaszTörlés
  2. Kedves Barbi! ( ha nem gond. :) )

    Köszönöm ezeket, nagyon jól estek a szavaid, fel is nevettem közben gyakran.
    Twitter???? Nem látlak, nem olvaslak. El vagy tűnve. A címem rettentő egyszerű: vagner_reka@freemail.hu - Várom a levelet! :)
    A kávé az megvan, de sajnos a koffein jegesen is koffein, a vérnyomás meg jegesen is vérnyomás... :)
    De köszi a tanácsot,el is megyek majd inni egyet, azt hiszem.
    Bizony-bizony a Legényem pestországi, bár hétfőn jöttem el Tőle, szenvedek, mint a kutya. Derék dolog a szerelem....
    Ó, luxus egy hét, kevés időnk van, elfoglalt Ő is, nekem is vizsgák, felvételi ,stb.
    A vonat..Hö. Nénikkel most hála Istennek nem találkoztam, viszont a kereszthuzat sem segített, beleolvadtam a libaf.s színű ülésekbe.
    Várom a nyarat, bizony, én is, mint a Messiást. Kicsi pihi, barátokkal, családdal, és a Legénnyel...
    Szavadon foglak, majd beszéljünk össze, Te mikor vonatozol Pestre, én mikor megyek, jó lenne már személyesen is találkozni, kíváncsi vagyok Rád.
    A könyvek..Sajnos(nem is olyan rég panaszkodtam) ritkán jutok oda, hogy "szórakoztató- kikapcsoló" könyvet fogjak a kezembe, most a vizsgák közeledtével történelem a téma, ami persze jó, hiszen szeretem, de ebbe is bele lehet kicsit /néha unni.
    Újra köszönöm a megnyugtatást, és siess vissza a Twitterre is, várlak szeretettel!
    Réka

    VálaszTörlés